Farkas Dénes: Anyák napja

2013. 05. 05.	Anyák napja	Farkas Dénes
Május... Rengeteg virág mindenfelé... Ez a hónap (a virágok segítségével is) tisztelgés a szeretet, a szerelem, az anyaság (s egyáltalában az ember testi-lelki ölelkezésének) gyönyörűsége előtt. Hallható Kovács Kati: „úgy szeretném meghálálni” − anyáink köszöntése a zene segítségével... A számítógépen ömlenek a képeslapok, nagy mély üzeneteket hordozva (telítetten Donát úti orgonákkal, s még miegymással). Figyelem, hogy a sajtó, a média s a prédikációk figyelmét is lekötötte az anyák-napi tisztelgés kedves kötelezettsége. Ez így van jól, mert Isten után Édesanyánknak köszönhetjük azt, hogy gyötrelmesen szép és megpróbáló kilenc hónapon át testével fedezte világrajövetelünk előtti lényünk sérülékenységét. Hallom a televízióban, hogy egy nő a megszületett gyermekének magzati időszakáról így beszél: „míg a pocakomban volt”... Abban a rövidke megszólalásában négyszer „pocakozott”... Annyira zavart, hogy elfelejtettem az anyaság iránti szentségérzetemet s még az is megvillant a gondolatomban, hogy kár nyílni a Donát úti orgonáknak. Mi lenne, ha a katolikus testvérek az Üdvözlégyet úgy mondanák, hogy „áldott vagy te az asszonyok között és a te POCAKOD gyümölcse”? Pontosan olyan groteszk lenne, mintha a protestáns pap a testvéreim szó helyett „tesóim” kifejezést használná. Hogy festene a templomi, szószéki megszólítás: „Kedves keresztény tesóim!”? Divatossá lett szleng-szavakat használni a mindennapi beszédben, de szerintem mindennek meg van a maga helye és ideje. A „pocak” azt hiszem, hogy nem szleng, de akkor is valami kiábrándító kifejezés anyák napján. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem véletlenül született az áldott állapotban levés jelzője gyanánt: „Szíve alatt hordja, vagy hordta áldott magzatát”. Senki nem várja el a ma emberétől, hogy papi szófűzésekben szövegezzen, de a „pocakozás” azért – szerintem − lekicsinylő az embrióra és az édesanyára nézve egyaránt. Ma én is immáron rég pihenő Édesanyámra gondolok, kinek soha nem tudtam meghálálni, hogy testével fedezett, világra hozott, táplált s szűkös, nehéz időkben mindenét ide adta, hogy tömhessem a pocakomat!