2010. július 7., szerda

Farkas Dénes: Látványosságok „harca”

Látványosságok „harca” Farkas Dénes




A szokásos kép. Mikrobusz, teltházzal, „amcsik”, tolmácsnő, a motor és én. A törcsvári kastély után Máthé Sanyi javaslatára Barcarozsnyó vára alatt felkapaszkodtam Brassó-Pojána irányába. A látvány lenyűgöző volt. Olyan szép lombhullató bükkerdőt sehol a világon nem láttam, mint ott. A Brassó-pojánai látvány a Keresztény havasokkal ugyancsak gyönyörű. A sok szép természeti látvány igényét sikerült felkelteni a tolmácsnak, és ébren is tartotta őket a kíváncsiság egészen addig, ameddig az autó nem kezdte elringatni őket.

A kapaszkodó legszebb részénél szerencsére én még ébren voltam, hiszen az út kanyarodott, és ezt nekem is illett tiszteletben tartani. Gondoltam, hogy meghatódnak a látványtól, de nem volt értelme ezt az útirányt választanom, mert én láttam elégszer, és nekik mindegy volt. Ereszkedve Brassó fölé, felébresztettem a „híveket”, s leadtam a kilátó adta fontosabb látnivalókat. Szépen látszik a Fekete-templom, az Óváros, a Bolgárszeg, az új negyedek és az egész Barcaság.

Kiszálltunk a kilátó parkolójában, előszerelték a rendszerességgel földhöz vert fényképezőgépeiket, mire nagy csikorgások közepette a hátam mögött megállt egy Fehér megyei Dacia, füstölgő kerekekkel. A kép már ismerős: a tolmács mesél, és én hallgatom. Nem kellett sem a Fekete-templom, sem a Barcaság, mert a hátam mögött a Dacia tulajdonosa egy nagy kalapáccsal püfölte a felemelt és a féktől leragadt kerekeit. Sikerült neki! Megtapsoltuk és mentünk Kotecz Jóskáékhoz.

Sok film megörökítette a Daciát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése