2010. július 7., szerda

Nagy László: A legszebb imádság

2010. 06. 24 A legszebb imádság Nagy László

Az egyik vallásórán, amikor Júdás árulásáról beszélgettünk, egy kislány felháborodva azt kérdezte tőlem: Pap bácsi, hogy nem tudta visszafogni magát Júdás, mielőtt elárulta Jézust, amikor tudta, hogy amit csinál, az rossz?!

Milyen igaza volt és van ennek a kislánynak! Próbálom elképzelni Júdás arcát. Komoran sötétnek és fájóan titokzatosnak látom. Szemében nagy űr tátong, nincs fény, és mélyen a semmibe tekint. Igaz is, hogy nem tudjuk visszafogni, leállítani magunk, mielőtt a rosszat elkövetnők. Mi okos, felnőtt emberek.

Az érzelmeken nem lehet erőszakkal, hatalommal felülkerekedni. Nagyon mélyről fakadnak. Erre fegyver használata is hiábavaló. A tiszteletet sem lehet parancsszóra kivívni. Azt ki kell érdemelni.

A harag és a gyűlölet nagy, súlyos teher, kereszt az embernek. Miért terheljük ezekkel magunkat? Vannak emberi értékek, amelyek célt, értelmet adnak az életnek. Éljünk ezekkel, mert ezek még örömteli perceket is szereznek! És tudni kell, hogy a legszebb imádság az emberi mosoly, amellyel megszépíthetjük embertársaink életét is. Ez már Istennek tetsző cselekedet. És nem is kerül sokba. Barátaim, a mosoly-imádságot ne spóroljuk ki mindennapjainkból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése