2010. július 7., szerda

Lázár Levente : Hangyásan vagy hangyásan?

2010. 06. 19 Hangyásan vagy hangyásan? Lázár Levente

Elnézem a hangyákat, melyek ilyenkor egy-egy nyári zápor előtt vagy után előszeretettel szorgoskodnak az udvar közepén. Meghatározott vonalon jönnek, mennek testsúlyuk többszörös terhével. Egyik sem közömbös a másikkal szemben. Találkoznak az útvonalon, egy pillanatra megállnak – mintha csak üdvözölnék egymást. Egyikük valamit talált, vonszolja maga után. Hárman is körülrajongják, de nem fogad el segítséget. Jön egy negyedik is, az segíthet... Most már ketten cipelhetik a terhet, jóval gördülékenyebben haladnak. Nincs megállás, az alkalmas időt meg kell élni, nincs lustálkodás, lazítás – hisz egy bolyba tartoznak.

Eszembe jutott, hogy sokszor nevezzük egymást hangyásnak, de sajnos ez nem azt jelenti, hogy a bolyhoz hasonlóan figyelünk egymásra, hogy tolong bennünk a segítő szándék, vagy mert fölvállaljuk egymás terhét, hanem azt, hogy valamiért idegesek, ingerlékenyek vagyunk, hogy vannak berögzött rigolyáink, és sok esetben vannak változtathatatlan rossz szokásaink.

Hangyásak vagyunk, amikor haragszunk valakire, és mert épp nem szimpatikus, ezért előítéleteink szerint véleményezzük. Hangyásak vagyunk, amikor egy adott történést, mely épp befolyásolja életünk mindennapjait, csakis saját szemszögünkből tudunk szemlélni. Hangyásak vagyunk, amikor nem tudunk – talán mert nem is akarunk – megváltozni. Hangyásak vagyunk, amikor egyetlen porszem is képes allergiás tüneteket okozni. Csak tüsszögünk és tüsszögünk..., nem is vesszük észre, hogy tulajdonképpen berögzött hangyás viszonyulásunk nem egyeztethető össze alapjában vett emberségünkkel.

Az emberboly segít egymásnak, odafigyel egymásra, terheket vállal magára, és a boly érdekében egymásnak él. Nincsenek egyéni céljai, magának való vágyai, csakis a közösség érdeke hajtja és ruházza fel életkedvvel. Bár így lenne mindig... Ám azért vannak pillanatok, amikor így tudunk gondolkozni, dönteni és cselekedni. Ezt láttam egyszer a Nyikó mentén, ezt látom most Magyarország árvíz által sújtott helyzetében, ezt látom egy-egy templom építésénél, ezt látom, amikor ketten, hárman vagy többen is egy célt szolgálunk. Köszönet érte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése