A közösség Máthé Sándor
Lelkészekként közösségek élén állunk, egyben benne is élünk ezekben a közösségekben, formáljuk a közösséget. Kis túlzással: olyan a közösségünk, amilyenek mi vagyunk. A közösségformálás egyik útja a tökéletességre való törekvés. Ezt ne másoktól várjuk el, hanem mindenki kezdje saját magával.
A pap annyira tartozik a egyházához, amennyiben beleilleszkedik annak közösségébe. Az egyházközség élén állni kevés, annyiban lesz a pap annak részéve, amennyiben beleilleszkedik abba. Úgy, ahogy nincs tökéletes egyén, tökéletes közösség sincs. A mi papi közösségünk sem lesz soha tökéletes. Ne várjuk el papi közösségünkben, hogy a többiek tökéletesebbek legyenek, mint mi, és a többiek se várják tőlünk hogy mi legyünk tökéletesek.
A papság nem fizikai közösségben él, hanem lelki közösségben. Akár el is lehet kerülni a közösséget, de nekünk mégis ezt a papi közösséget kell ápolnunk és fenntartanunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha sikerül egy igazi keresztény közösséget alkotnunk, hogy prédikálásunk hiteles legyen. Közösségeinknek egy-egy kicsi Egyháznak kell lennie, hogy építsük a nagy Egyházat, éljük az Egyházat, és tegyünk tanúbizonyságot a közösségről. Nem számít, hogy ki hol és miben dolgozik, mert mindegyikünk a maga hitét hirdeti életével. Szükséges az egyetértés a nézetekben és az akaratban. Ezt a közösségi szellemet nem a külsőségekkel építjük, hanem a szolgálat tudatával. Nem azért vagyunk a közösségben, hogy megkapjuk a kényelmet és a biztonságot, hanem hogy szolgáljunk kölcsönösen egymásnak. Mindannyian szolgáljunk, ki-ki képessége tehetsége, egészsége és kora szerint.
Pál apostol intelmével zárom: „Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét. Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja. Mindenki a saját tetteit tegye mérlegre, dicsekvését pedig tartsa meg magának, ne tárja mások elé. Ne áltassátok magatokat, amit az ember vet, azt is aratja. Aki tehát test szerint vet, testéből is arat majd romlást. Aki ellenben a lélek szerint vet, lelkéből arat örök életet...”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése