2010. 07. 31. Rágón rágódni Demeter Erika
Pár napja kaptunk ajándékba tíz nagy csomag rágógumit. Örültünk neki, hiszen azt hallottuk, hogy repülőn szerencsés dolog, ha van rágógumi nálad. Az öko életre törekvők azt tartják, hogy nem egészséges. Lehet, de ma már lassan semmi sem egészséges. Azt is hallottam, hogy ha rágunk, az serkenti az agyműködést. Ez is megtörténhet. Én nagyon szeretek rágózni autóvezetés közben, jó feszültség-levezető.
Persze sejti már az olvasó, hogy nem a rágógumiról akarok beszélni, inkább a rágódásról. Ez a mi igazi nagy rágógumink. Az élet nagy vagy kevésbé nagy kérdésein rágódunk, akkor is, amikor már rossz az íz a szánkban, akkor is, amikor csíp, és akkor is, amikor már rég lejárt a szavatossági ideje.
Életünk minden korszakának megvan a maga rágója.
Az elmúlt két napban is sokat rágódtunk. Összegyűltünk az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének konferenciáján, elég szép számban. Beszélgettünk és hallgattunk, volt, amikor csak elmerülve ültünk egymás mellett, és jó volt. Bár néha ismerős íze volt a „rágónak”, mégis jó volt újrarágni. Aztán volt olyan is, aminek már teljesen elment az íze számomra, s azt én nem rágtam. Akadtak új és szokatlan ízek, hát ízlelgettem.
Sokat rágódunk és rágunk, amíg emészthető lesz egy érzés, egy rendszer, egy cél. Sokat rágunk másokat, s talán még magunkat is, míg megtalálni véljük megálmodott boldogságunkat. Sokszor rágatlanul futnak le falatok a torkunkon, melyektől terheltekké válhatunk...
És sokat kell még rágjunk és rágódjunk, míg megérezzük, hogy a valódi boldogságunknak nincs is íze, vagy az nagyon sokféle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése