2010. 06. 21 Fohász Újvárosi Katalin
Gondviselő Istenünk!
Magasztalunk Téged, örökkévaló Szeretet, mert a Te szavadnak ma is teremtő, útmutató és felemelő ereje van. Magasztalunk Téged, mert valahányszor megkeresünk, elküldöd kérdéseinkre válaszod. Köszönet ezért és hála!
Napról napra kulcsoljuk imára kezünket, s kérjük segítségedet a mi életünkre. Olykor elrebegjünk a megszokott szavakat, és abban a tudatban vagyunk, hogy teljesítettük keresztényi kötelességeinket. Máskor szavak nélkül is többet mond egy-egy sóhajunk, kézfogásunk vagy legördülő könnycseppünk. Fogadd el Atyánk, tévelygő gyermekeidet, így is, úgy is. Számunkra is nehéz a felismerés pillanata, de törekedünk a tökéletességre.
Kérünk, siess belénk új szíveket adni. Teremtsd egészen újjá megromlott gondolkodásunkat, jellemünket, életszemléletünket. Könyörgésünk már-már türelmetlen, látván a körülöttünk zajló eseményeket. Örök Bölcsesség! Szólj hozzánk egészen egyszerűen, hogy értsük és lássuk meg, mit kell cselekedni! Hajolj hozzánk vagy engedj magadhoz, hogy megérthessük és megélhessük... Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése