Székely Kinga Réka: Bolondnak lenni

2010. 05. 04 Bolondnak lenni Székely Kinga Réka

Szerelmes vagyok Csabikába, mondta hangosan a kis Boglárka. Arcán diadalmas mosoly, szemében ragyogás, bal kezében rózsaszín rongybaba. Ötéves. Egy kisméretű focipálya lelátóján ültünk mi, szülők, a nagyobb gyermekek a fociedző által elrendelt gyakorlatokat végezték. Cupido nyilától a kis Csabika a lelátó alatti búvóhelyre menekült. Ő is ötéves. Huncut kis mosoly volt az arcán, mint akinek jól esik hallani a szerelmes vallomást, de nem tudja, hogy miképpen kell rá válaszolni. Sovány kis teremtés, szőke haja égnek álló, kék szemei mint egy-egy kis tiszta víztükör. Boglárka kitartóan masírozott a lelátón, és ország világ tudtára adta, hogy milyen érzések töltik el, Csabika pedig lent guggolt a búvóhelyen, és rettegve látta, hogy mindjárt felfedezi őt a szerelmes.

A szülők többsége a kibontakozó jelenet felé fordult. Tragédiába torkollott a tavaszi vígjáték. Balladás vége lett az odaadó szerelmesnek.

Hagyj békém – ordította Csabika, és egy műanyag bolyával fejbekólintotta Boglárkát.

A szülők arcáról eltűnt a mosoly, és néhány percig mindenki a visszautasított szerelem fájdalmától hümmögött. Aztán sorra egy-egy okos mondatot kipréseltünk magunkból – a szerelemről:

• ezek a gyermekek nem is tudják, hogy mitől kell félni;
• a szerelem a legfontosabb az életben;
• ez a kis Csabika nagykorában könyörögne Boglárkának, hogy még csak egyszer kiáltsa el ezt a mondatot;
• minden szerelem elmúlik egyszer;
• a szerelem az álmodozóknak való;
• pénz legyen, aztán jön a szerelem is;
• ha még egyszer szerelmes lehetnék;
• engem is megbántottak, de túléltem;
....és így tovább.

Hála Istennek az a nagytata, aki a csapatból tudta, hogy én lelkész vagyok, távol ült tőlem. Így nem nézhetett rám erős tekintetével, és nem kérdezhette meg, hogy mint lelkésznek, nekem mi a véleményem.
Becsuktam a szemem, kényelmesen ellazultam a lelátó széken, és a jó Istennel paroláztam. Megdicsértem, hogy szerelemmel, hittel, reménységgel és hasonló csodálatos érzésekkel áldotta meg az embereket. Ám, azt is megkérdeztem Tőle, hogy beteljesületlen szerelemmel miért szomorítja egyeseket?! A válasz megnyugtatott és letaglózott egyaránt. Az ígéret a bolondnak öröm.

Nohát, mi mást válaszolhattam volna a jó Istennek, mintsem azt, hogy: néha bolondnak lenni is jó.